Amit manapság meg kell (köz) jegyeznünk
Nyilvánvaló, hogy ha aláírási címpéldányra van szükségünk, a legközelebbi közjegyzőt vesszük célba. Az eljáráson nincsen semmi kifogásolni való, egyszerűen szükséges nyűg - gondolja az ember, és egy félmosollyal túlesik a dolgon. Legközelebb pedig már csak akkor jön újra, ha jelzálogkölcsön felvételekor a hitelező bank kötelezi rá. Akkor viszont már nyoma sincs az arcán semmilyen mosolynak. A közjegyzőre úgy tekintünk, mint az állam, a láthatatlan földesúr helytartójára. Keveseknek jut eszébe, hogy a közjegyző eszköz, méghozzá nem is akármilyen: igazi svájci bicska. Csak amíg a bankok tudják megfelelően használni (előszeretettel bökdösik is a fenekünket a dugóhúzóval), addig többségünknek fogalma sincs, mit hol találni rajta.
Csak a változás állandó
A magyar jogban évszázadok óta uralkodik az a felfogás, hogy ami új elemként kerül a gyakorlatba, az nem lehet jó dolog. Nem csak a hétköznapi ember, de jogalkotók, szakemberek is hajlamosak figyelmen kívül hagyni a pozitív társadalmi hatásokat, az újdonságtól való tartózkodásuk mögött pedig az esetek többségében nem észérvek, hanem inkább félelmeik állnak. Pedig a közjegyzői gyakorlat, a közjegyzők hatásköre több elemmel is bővült az utóbbi időben. A hozzáadott szolgáltatások pedig a magánember és a vállalkozó érdekeit egyaránt szolgálják. A hagyatéki ügyek kérdése régóta terítéken van, a közjegyzők már a kilencvenes évek derekán elindítottak egy önkéntes alapon működő regisztert Végintézkedések Központi Nyilvántartása néven. Most úgy tűnik, begyorsult a folyamat: a Végrendeletek Országos Nyilvántartását nemsokára miniszteri rendelet szabályozza majd. A rendszer közhiteles állami jegyzékként fog funkcionálni a telekkönyvek nyilvántartási rendszeréhez hasonló módon. Az örökhagyó végakarata így közokiratként 72 órán belül nyilvántartásba kerül. Az új jegyzékbe kötelező lesz regisztrálni minden olyan végintézkedést, amelyet közjegyző kezel, így elkerülhetővé válik, hogy az érintettek -visszaélve az elhunyt végakaratával - eltüntessék a számukra kedvezőtlen dokumentumot.
Társasági szerződést is készíthet közjegyző
Magyarországon az állampolgár bizonyos esetekben eldöntheti, hogy okiratai hitelesítéshez ügyvédet vagy közjegyzőt választ. Érdekes módon társasági szerződést szinte kizárólag ügyvéddel készíttetünk, pedig a közjegyzőnek is megvan hozzá minden jogosultsága. A közjegyzőség igazi ereje azonban azokban a szolgáltatásokban nyilvánul meg, amelyek segítségével hosszú évek pereskedése takarítható meg, az átfutás hossza pedig néhány hétre redukálható. Családokat, cégeket, sorsokat lehetne tragédiáktól megkímélni, ha az érintettek tisztában lennének lehetőségeikkel.
Az előzetes bizonyítás
Tegyük fel, hogy sertéshúst veszünk, méghozzá teherautónyit, és csak a leszállítás után derül ki, hogy romlott volt a teljes szállítmány. Perelnénk is a beszállítót, de jogosan tartunk tőle, hogy mire bíró elé kerül az ügy, már csak a malacok halotti anyakönyvi kivonataiból derülhetne ki, mikor is haláloztak el, azoknak pedig ilyen esetekben híján szoktunk lenni. Tehát mire döntene a bíró, már nem idézhető fel a jogsértő helyzet. Ugyanez a szituáció azzal az építtetővel, akinek ingatlanját a kivitelező adott napra ígérte átadni, azonban a helyszínen az átadás napján a munkások éppen hogy csak elkezdték méregetni a grundot. Hiába volna a kivitelező kötbér fizetésére kötelezhető, mire perre kerül a sor, a bizonyíték már régen megsemmisül: addigra elkészül a ház, és nincs ember, aki megmondja, melyik fázisban hány százalék volt kész belőle.
Fenti problémákat hivatott orvosolni a ténytanúsítvány. A közjegyző egy igazságügyi szakértővel kimegy a helyszínre -egyértelmű esetekben szakértőre sincs szükség -, és dokumentálja a helyzetet. 2009. január 1. óta ezek a tanúsítványok ugyanolyan értékűek, mintha bíróság előtt történt volna a bizonyítás. Tehát így már induláskor ott van kezünkben az a hiteles bizonyíték, amelynek felvételét később maga a bíróság rendelte volna el.
A ténytanúsítvány konkrét termékek védelmében is segít. Ilyen eset, ha a cégünk által gyártott terméket hamissal helyettesítik. Az Adios vagy a Recebok feliratú cipők, pólók és egyéb ruházati cikkek a hétköznapi ember figyelmetlenségére, a hiányos márkaismeretre építenek. Sokkal rosszabb a helyzet, ha a márkaneveket nem módosítva, hanem eredeti formában nyomják a termékre. Az efféle hamisítás csak próbavásárlással tanúsítható. Ennek során a közjegyző személyesen látogat el az elárusítóhelyre, rögzíti a tényt, ami szerint az adott márkájú terméket adott időpontban adott helyen vásárolta, így már csak azt kell megtudni, kapott-e a kereskedő legálisan szállítmányt a nevezett termékből. Amennyiben nem, úgy peres eljáráson kívül megállapítható (és bizonyítható), hogy a megvásárolt termék nem eredeti.
Közjegyzői letéti tár
A szellemi termékek, ötletek védelmében a letéti tár biztosít védelmet. A közjegyzői letétbe vétel során közokirati bizonyíték jön létre, amely igazolja, hogy az adott szellemi termék az okiratban megjelölt időpontban már a tulajdonos birtokában volt. Ilyenkor az anyagról elektronikusan hitelesített digitális másolat készül - a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az országban elsőként összes okiratát digitalizálta -, a digitalizált adatok a központi szerverből bármikor lekérhetőek adathordozóra, de papíralapú másolat is készíthető belőlük. A letéti tár tanúsítványai - bizonyító erejüknél fogva - feleslegessé tehetik a peres eljárást, mondjuk, egy zenemű jogainak tekintetében.
Per nélkül is végrehajtható
Az Alkotmánybíróság definíciója szerint a közjegyző igazságszolgáltatási hatóság. Ahol nem kell döntést hozni, tehát nincs szükség bíróra a két fél jogvitájában, ott a közjegyző is kiválthatja a bíróság munkáját, hogy az valódi feladatára, a peres ítélkezésre tudjon koncentrálni. A közjegyző okirata bizonyító erejű - ez sokunk számára nem újdonság. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy pert is helyettesíthet: a megfelelően elkészített okmány egy elsőfokú bírósági ítéletnek feleltethető meg. A közjegyző ellenjegyzésével ellátott okirat pedig peres eljárás nélkül végrehajtható. Ha ezt megjegyezzük, nem kell minden gondunkkal azonnal bírósághoz fordulnunk!
A bíróság lassú
A bíróságok ugyanis túlterheltek, és a szakértőt is csak az első tárgyalás után rendelik ki, ez pedig sok esetben lehetetlenné teszi a bizonyíték hiteles megvizsgálását. Jogos tehát a félelem, hogy a kereset okafogyottá válik, a ház felépül, a malac pedig végképp megromlik, mire a bíróság belép a képbe. Egy bírónak ma átlagosan 200-300 ügye van. Ezek többsége nem igényelne bírói közreműködést, többségükben közjegyző is eljárhatna, aki - a bírósággal ellentétben - azonnal intézkedhet. A szakvélemény elkészítése után a romlott malac kidobható, a házat pedig építhetik tovább. Az azonnali intézkedés rendkívül fontos lehet azokban az esetekben, amikor a bizonyíték eltüntetése elkerülhetetlen: átvettük az új lakásunkat, de az ablak és a fal közé befér az öklünk, süvít a szél, hull a hó a nappaliban. Mire a bírósági ítélet megszületik, szó szerint kitavaszodik. Ha viszont közjegyzői okirat igazolja a hiba meglétét, az okmány kézhezvétele után már hívhatjuk is a kőművest: nyugodtan eltüntethetjük a bizonyítékot, az irat igazol mindent, nekünk pedig nem kell a lakásban márciusig havat lapátolnunk. Ráadásul a hatékonyságot a túlterheltség sem befolyásolhatja: ha az ügyfélforgalom indokolja, a MOKK új székhelyeket is létre tud hozni.
Még hatékonyabban
A fizetési meghagyást jelenleg bíróság bocsátja ki, jogosságát a kérelmező számlával vagy egyéb okirattal támasztja alá, a kapcsolódó hercehurca pedig hosszú hónapig is eltarthat. A közjegyzői kamara tervei között szerepel a fizetései meghagyások ügyének átvétele is, amivel a fenti átfutási idő 3-5 munkanapra csökkenhetne le. Ez azért lényeges, mert Magyarországon a cégek nagy része körbetartozásoktól szenved: ha felgyorsul a jogérvényesítési eszközök kibocsátása, cégek százai menekülhetnek meg a csődbe jutástól. Ha pedig - ad absurdum - a végrehajtás elrendelésében is közreműködhetne közjegyző, ugyanaz az eljárás, - ami ma évekig húzódik, -, mindössze két hónap alatt lefolytatható volna.
Ugyanez a helyzet a konszenzusos házasságbontásokkal: a tervek szerint, ha a megegyezés megfelel a hatályos jogszabályoknak, a közjegyző is jóváhagyhatná az egyezséget, és bírói ítélet nélkül is felbonthatná a frigyet.
De ne legyünk telhetetlenek. Az iratkezelés, az okiratok megküldésének folyamata és ideje, a bizonyító erők elismerése, az ítéletek végrehajtása máris egyszerűsödött. A tendencia tehát egyértelmű: a következő generáció már egy lényegesen szolgáltatásorientáltabb hatósággal fog találkozni majd. Nemsokára talán azt is megtanuljuk - ha máshogy nem, hát a saját kárunkon, ahogy az lenni szokott -, hogy a közjegyzői okirat nem a szükséges rossz kategóriája. Inkább életbiztosítás: megóv minket a kártól és a felesleges kellemetlenségektől.
|
